Hullámos papagáj mutációk

Hullámos papagájunk őse Ausztráliából származik, ahol ma is nagy számban élnek vad példányok. Ezek kivétel nélkül zöld színűek, mert így tudnak legjobban rejtőzködni a ragadozók elől mindennapi tevékenységük során. Ez a zöld szín tekinthető általánosnak, s minden ettől eltérő színváltozat mutáció eredménye.

Hogy jönnek létre a mutációk?

A papagájfiókák közt időnként véletlenszerűen megjelennek az általánostól eltérő színű egyedek. 

Az első dokumentált mutációk 1870 és 1875 közt bukkantak fel. Ezek a teljesen sárga (lutínó) és a szürke szárnyű zöld voltak. A kék színű hullámos papagáj 1878-ban jelent meg.

Tudatos tenyésztéssel a mutációk nem tűnnek el, hanem tovább öröklődnek az utódokra is. Az öröklődés lehet domináns és recesszív. Ez azt jelenti, hogy a domináns öröklődésnél elég, ha a mutációt tartalmazó gént csak az egyik szülő hordozza, míg a recesszív öröklődésnél mindkét szülőnek génhordozónak kell lenni ahhoz, hogy a fiókákon is látható legyen a mutáció. 

Ma már 32 féle színmutáció létezik: kék, viola, szürke, opalin, sárga- és aranyarcú, feketearcú, márványos, fakó, albínó, kremínó, foltos, fahéj, tisztaszárnyú, csipkés szárnyú, feketeszárnyú, rainbow (szivárvány), texas clearbody, stb....

A tenyészetekben mindig újabb és újabb különleges kinézetű hullámos papagájok jelennek meg. A színmutációkon kívül pedig vannak alakmutációk is, amelyeknél a tollazat formája különbözik a megszokottól: pl. címeres, hagoromo (helikopter), feather duster (tollseprű)...